2014. március 18., kedd

2014. március 18. Sándor napja

Sziasztok!


Ha lehet hinni a népi megfigyeléseknek és dalnak, akkor most már biztos, hogy itt a tavasz. :)
"Sándor napján megszakad a tél...."




 Szamárfül nélkül nem is igazi a csoportkép...
A mai napon, sok időt tudtunk együtt tölteni.
Folytattuk  "felfedezéseinket" a Föld nevű bolygón..:)
Egy pohár vízzel indítottuk az órát, jó nagyokat kortyoltunk és megállapítottuk, hogy milyen szerencsés emberek vagyunk, mert ugye ez nincs mindenhol így. Nekünk természetes, hogy odasétálunk a csaphoz, megnyitjuk és már is ott a szomjoltó víz. 
Nagyon sok ember van, aki nem jut tiszta vízhez, sőt vízhez se nagyon.



Így jutottunk el szép lassan a sivatagok világába:


Ha sivatagról beszélünk, általában sok-sok homokra és hőségre gondolunk, de már tudjuk, hogy léteznek kő- és sziklasivatagok is és bizony a nappali hőséget nagyon hideg éjszaka követi. 
Beszélgettünk róla, hogy nagyon ritka az eső, viszont amikor elered, életre kel a sivatag, szinte azonnal virágba borul minden: 

Bármennyire hihetetlen, még békával is találkozhatunk. Az előző héten megtudtuk, hogy a béka a nyirkos helyet szereti: itt sincs másképp. Az itt élő egyedek nyári álmot alszanak. Amikor esik az eső, rögtön aktívak, az ebihalak nagyon gyorsan fejlődnek és amint a kis béka teheti, már ássa is magának a föld alatti lakosztályt...Előfordul, hogy 10 hónapot is a föld alatt tölt. 


Sokan tudták, hogy a sivatagokban oázisok is vannak: 


A mai napon  a fiúk azt mondták, hogy remélik, osztálykirándulásra a sivatagba megyünk!!!! :D
Sajnos erre elég kevés az esély.... viszont örülök, hogy tetszett nekik a téma. 
A fiúkat a skorpiókért is rajongtak:
A lányok viszont a dromedárokról tudtak sokat mesélni. 
(A patája azért széles, hogy ne süllyedjen el a homokba- ilyen, és ehhez hasonló dolgokat is tudnak ám a gyerkőceitek, úgyhogy legyetek nagyon büszkék rájuk! )
Szóval a mai napon is rengeteg új dolgot megtudtunk.

Később "nyulat is dobtunk". Illetve hadd pontosítsak: szegény hófehér nyulunkat -pusztán szánalomból- lecseréltem egy másik állatkára: 
Ma ellentéteket kellett mondani. Én mondok egy szót, akinek dobom, mondja az ellenkezőjét. Ezt a kicsi figurát sokkal nehezebb elkapni, mint azt a dagi nyuszit... 

Utána tollbamondást kezdtünk. 
Ezen picit változtattam, most egy ideig látó-halló tollbamondás lesz. (Egy nagyon aranyos pedagógus tanácsolta és én is szeretném, ha minél szebb eredmények születnének.)

Itt látjátok a szavakat: 

Mai leckénk: 



Ma búcsúzom, holnap majd frissen kezdjük a napot!


Szeretettel várunk benneteket!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése