Pénteki "de jó nekünk" nap

Békés, kiegyensúlyozott napunk volt annak ellenére, hogy az égiek háborút vívtak... 

Ez azért is meglepő, mert az előző viharnál "összebújtunk" a teremben, mert úgy kevésbé éreztük félelmetesnek a dörgést. 

Most viszont az iskola ablakából láttuk, hogy az úton hömpölyög a víz, szinte folyóvá változott az utca. A sok jég azt a hatást keltette, mintha visszatért volna a tél. 

Mindezt olyan csodálkozva néztük, hogy azt is elfelejtettünk, hogy igazából mi félünk a viharban....:)

A nézelődést után a fiúk hajtogattak, a lányok rajzoltak, miközben én mesét olvastam nekik. 

Először Örkény Meseleveleivel kezdtünk, ezt nagyon szeretik-ahogy én is. :)

Ezek a humoros írások mindig megnevettetik a csapatot!

Egy idő után, ők is kedvet kaptak és átvették a szerepemet:

Most is "küldtünk levelet"! Már egész jól belejöttünk a láthatatlan kézszorításokba. 

Sőt, igazi boldogság, amikor valaki bekiabálhatja: MEGKAPTAM! 

A másik játék, amit nagyon szeretnek, az a sugdolózás. 

Amikor úgy döntünk, hogy már nem szeretnénk több levelet küldeni, akkor rögtön jön az ötlet: Cili néni! Most súgjál nekünk valamit! :)
A mellettem álló kisgyerek mondok egy mondatot, úgy, hogy azt csak ő hallja. Ő ugyanezt teszi a mellette állónak- és így tovább, amíg körbe nem ér a mondat.  Csoda dolgok születnek időnként! 

Eleinte csak szavakkal játszottuk, de rájöttünk, így mulatságosabb! 

Jó pihenést kívánok Nektek!

Ui.: Kitartás, hétfőtől jön a felmelegedés! A kiránduláson még izzadni is fogunk!

Küldöm a levelem, küldöm a levelem....

Sziasztok!

Ma igencsak "vizes" napunk volt, záportól zivatarig tartott a délután. :(

Persze ilyenkor sem keseredünk el, szerintem nagyon jókat játszottunk.

Először is körbe álltunk, megfogtuk egymás kezét (talán az idősebbek még emlékeznek erre a játékra...)
és elküldtem a "levelet" egy észrevehetetlen kézszorítással.
Küldöm a levelem, küldöm a levelem... és ha odaér a levél, akkor a megszólal a címzett: megkaptam!
A többiek pedig árgus szemekkel próbálják "elkapni" ezt a titkos levelet...

Persze emellett sok minden más játék is volt. A legnépszerűbb játék szerepében ma is a mozaik díszelgett.

Jelentem, már 12 különböző mozaikunk van, és vannak közöttünk olyanok is, akik már mindegyiket kirakták.
Pedig higgyétek el, némelyik kimondottan nehéz!

Itt pedig egy "ceruzavár" készül:

A leckénket itt találjátok:

Természetesen én nem vagyok lecke, csak elfelejtettem a nevem letörölni a tábláról! :)

Szép estét nektek, aludjatok jól, álmodjatok szépeket!

Reggel suli!

2014. május 12.

Sziasztok!

Tegnap egy számunkra új játékot játszottunk.
A játék célja, hogy a gyerekek megtanulják meghallgatni és tisztelni egymást.

Mindenkinek volt egy párja. A páros egyik tagja 1 perc alatt elmesélte, mi történt vele tegnap.
Mivel előző nap vasárnap volt, úgy gondolom színesebb történetek láttak napvilágot.
Amikor letelt az egy perc, gong, kezdi a páros másik tagja a mesélést.
Persze nagyon nagy figyelmet követel, követni kell a gondolatmenetet, sőt, meg is kell jegyezni, mi történt a társunkkal tegnap.
Itt is egy perc a beszélésre szánt idő.
Ekkor mindenki ceruzát vett a kezébe és 3 perc alatt mindent papírra vetett, amire csak emlékezett a társa történetéből.
Aki a legtöbb eseményt fel tudta idézni, nyereményben részesült!
Fej-fej mellett hirdettünk két győztes csapatot!


Itt látjátok a rögtönzött élménybeszámolókat:

Nagyon tanulságos volt, sokan rájöttek, hogy sokszor nem is halljuk meg, amit a másik mond.
A mai világban alig szánunk időt a beszélgetésre, a kommunikáció sokszor csak elektronikus formában van jelen életünkben, úgyhogy ennek a játéknak többféle verzióját is ki fogjuk próbálni. :)

(Az ötletet Spencer Kagan Kooperatív tanulási technikái között találtam.)


Ezután ismét repült a nyúl.... a témája: Piac
Akinek a kezében landol a nyuszi, mondani kell egy olyan szót, ami ehhez a fogalomhoz kapcsolódik.
Aki ritkán jár piacra, annak nem is olyan könnyű.....

Ezután elkészítettük a leckét:

A villámgyors emberkéknek (akik pillanatok alatt elkészültek a feladattal), készítettem néhány borítékot:

A borítékokban feldarabolt képek vannak.

Itt is párokban dolgozhattak a gyerkőcök.

A közös munka sikere mosolyt csalt az arcukra!

Szép napot kívánok mindnyájatoknak, hamarosan ismét jelentkezem! 

Ez történt a héten

Üdvözöllek, kedves Olvasóm!

Egy rövid élménybeszámoló következik, összefoglalva a heti eseményeinket.

A hét nagyobb része sajnos nekem így telt:

A hét második felében, már picit aktívabbak voltunk!

No nézzük:

Először is "nyulat dobtunk". (Aki elkapja, mond egy helyes választ.)
Többek között ilyen kérdésünk is volt: Mi van a levegőben?
Mivel nem szűkítettük a témát, rengeteg helyes válaszlehetőség volt :)
A legkülönbözőbb madarak is szerepeltek a palettán (pl. gyurgyalag), de jó csibészekhez híven, természetesen előkerült  "superman" is...

Sok időt töltöttünk az udvaron. Építettünk, olykor romboltunk is,

de volt, hogy rózsabogarat fogtunk.

A teremben pedig lázas munka folyt:
(Egyelőre nem publikus...)

Emellett gyakoroltuk a szorzótáblát is!
A szék mellett állunk. Mindenkinek külön teszem fel a kérdést : mennyi 5x8, 8x7, no és 9x4?
Aki ismeri a szorzótáblát, hamarabb helyet foglalhat!
Mivel véletlenszerűen teszem fel a kérdést (semmiféle sorrendet nem tartok sem a gyerekek kiválasztásánál, sem pedig a szorzótáblában), így nagyon nagy figyelmet igényel, nem pihenhet senki sem! :)

További szép estét kívánok Nektek, holnap reggel találkozunk!

Mert várat építeni jó!

Sziasztok!

Ma is gyönyörű időnk volt, így lehetőség volt, hogy ismét megépítsék a gyerekek a várukat.
Egyre nagyobb várfalak készülnek :)

A kép magyarázatként szolgál, hogy miért mennek haza a gyerekek piszkos ruhában.... :)

Ma a kígyóbűvölőkről beszélgettünk. Először megnéztünk egy kisfilmet, hogy vajon hogy is zajlik egy ilyen bűvölés.

A képet a National Geographic oldaláról, Horváth Anikó cikkéből vettem. Köszönet a kép készítőjének és a cikk írójának, általa értékes információkhoz jutottak a gyerekek.

Majd megpróbáltuk kitalálni, hogy vajon miért jön ki a kobra a zenére....

Nos elárulom nektek, hogy a kígyó süket, tehát a zene elsősorban nekünk, nézőknek szól.
Elsősorban a rezgéseket érzékeli a kígyó, a kígyóbűvölő dobogása, ami kihívja az állatot.
Megtudtuk, hogy van olyan ország, elsősorban India, ahol ez a mesterség apáról fiúra száll.
Legalább 800 ezer kígyóbűvölő van ebben az országban.

Az állatvédők nem kedvelik őket, mert a gazdájuk nem minden esetben bánik velük megfelelően.
Mivel a kobra mérge emberre veszélyes, sőt halálos, így sokszor kitépik a méregfogát, nehogy megmarja az idomítóját, de olyan is volt, aki bevarrta az állat száját.

Ma is volt lelkes kutató, aki készült az órára, pedig csak megemlítettem a lehetséges témát:

Ezután játszottunk egy kis memóriajátékot a kis kék manónkkal. (Akinek dobom, annak kell mondani a következőt.)
Visszafelé mondtuk a hónapok neveit, egyre gyorsabban.... Nem is olyan könnyű feladat!

Fontos közleményünk:

A leckénket itt találjátok:

Jó pihenést, holnap reggel találkozunk és megyünk úszni!

Szavalóverseny

Sziasztok!

A mai napon került megrendezésre a szavalóverseny. Nagyon színvonalas produkciókat hallottunk!
A saját termünkben lehettünk és mi láttuk vendégül a kis elsősöket. A mi osztályunk (akik nem mondtak verset) voltunk a "közönség" és itt szeretném megköszönni a gyerekeknek, hogy érdeklődve és türelemmel nézték végig a műsort.

A verseny után együtt elmondtunk egy verset egészen halkan-szinte suttogva-, hogy igazán tisztán tudjunk kimondani minden egyes szót.
Azt kértem, hogy olyan tisztán ejtsük a szavakat, hogy szinte csilingeljenek!
Ezt egymás után többször is megtettük.

A vers a következő:

Weöres Sándor: Olvadás 

Csipp, 

csepp, 

egy csepp, 

öt csepp 

meg tíz: 

olvad a jégcsap, 

csepereg a víz.

Ezután nekiláttunk a leckénknek:

Ma gyakoroltuk a hangos olvasást, mindenki sorra került! :)

Ez volt a feladatunk:

Holnap érdekes témánk lesz, várlak benneteket szeretettel!

Hangyás vagyok

Sziasztok!

Ha hangyás nem is voltam, viszont beteg igen, így picit szünetelt a blog.
Azért elmesélem röviden, mi is történt velünk az utolsó iskolában töltött napon. (Csütörtökön)

Szorgos kis barátainkkal, a hangyákkal ismerkedtünk meg.
Igazi társadalmat hoztak létre ezek a kis állatok: Mindenkinek van felelősségteljes munkája!
Találkozunk dolgozókkal, akik gyűjtik a finom falatok a többieknek, van takarító személyzet, akik a rendért felelősek. A katonák őrzik a bejáratokat. Nagyon érdekesen látják el ezt a feladatot, hiszen a fejükkel torlaszolják el a bejáratot az idegenektől. Vannak olyan hangyák is a csapatban, akik soha nem jönnek fel a napfényre, egész életüket föld alatt töltik.

A képeket itt találtam: http://www.tananyag.almasi.hu/krez/az_erdo/allat/hangya.htm
Köszönöm a készítőjének!

Előző napi témánkat (a cápákat) sokan feldolgozták, nagyon büszke vagyok a kis csapatra, igényes és szép munkákat kaptam:

A napi tollbamondásunkat itt találjátok:

Sokat gyakoroltuk a szorzótáblát, kisebb versenyt is rendeztünk!

A mai napon a mi termünkben lesz megtartva a szavalóverseny, remélem sok szép verset hallhatnak majd a gyerekek.

Szép napot kívánok nektek!

Location:Szent István utca,Tatabánya,Magyarország

Cápali és Cápeti

Sziasztok!

Szerdai témánk egy félelmetes vadász: a cápa.
Naponta kapom a gyerekektől a  könyveket, megpróbálok mindegyikre sort keríteni. Cápa témánk is egy "Nézd Cili néni, milyen szép könyvet hoztam" könyv alapján köszönheti megszületését.

Először is tisztáztuk, hogy mi emberek hogyan lélegzünk, majd megbeszéltük, hogy a cápa a víz alatt, ugyanezt kopoltyúval teszi.
A legfélelmetesebb és legveszélyesebb a nagy fehér cápa.
Vajon mekkora a cápa? Nos nem egyszerű kérdés, mert vannak köztünk "mini" cápák, akik mindössze 15 centiméteresre nőnek meg, de vannak a"hatalmasok" is, akik 15-17 méterre is megnőnek.
Tudjátok milyen nehéz aki ilyen nagyra megnő?  Mint három elefánt!
A szaglása rendkívül jó, akár 500 méterről is megérzi a vér szagát. (Rögtön tudtuk, hogy mennyi is a 500 méter!)

Igazából nem minket, embereket akar bántani, csak azt  hiszi, az úszó ember egy fóka.
Itt tértünk ki a cápa napi menüjére.... ugyanis ő mindent megeszik!
Lehet az delfin, teknős, sőt, még más cápákat is megehet!
Egy éveben kb. 100 cápatámadás van, ami ember ellen irányul.

Itt megnéztük a "tartalék fogsorokat" is.
Nagyon hamar kipotyog a foga, de semmi gond, mert akár egy hét alatt nő másik :)
Nem rágásra használja, inkább tép vele...

Ők pedig a tisztogatóhalak.
Kísérik a cápát, tisztogatják az egész testét, sőt még a szájába is beúsznak. ( Igazán praktikus fogkefe.)

Otthoni feladatként várom a rövid irományokat, mit is tudunk erről a félelmetes vadászról!

(Segítségül felírtam a táblára kérdéseket)

Természetesen a munka elnyeri jutalmát! :)

2014. április 15. kedd

Sziasztok!

Tegnap élménybeszámolót tartottam a gyerekeknek.:)
Beszélgettünk a királyságról, megmutattam képen a Big Bent, illetve London utcáit.
Harry Pottert hoztuk fel példának  :)

Megnéztük, hol lakik a királynő:

A híres londoni hidat: 

és azt is, hogy milyen a modern városrész:

Nézzük, hogy a mai napon mi történt!

Tegnap már sok új könyvvel vártak, így a mai napon az egyik kérést teljesítettem így az esőerdőkről beszélgettünk.
Megtanultuk, hogy nem mi emberek, hanem a természet erői alakították ki ezeket az erdőket.
A Föld növény és állatvilágának a fele itt található.
Beszélgettünk arról is, hogy itt picit másfajta fák élnek, mint a mi környezetünkben.

 (Ezt a képet erről a honlapról vettem kölcsön, köszönet a készítőjének, hozzájárult a gyerekek tájékozottságához: www.pixter.hu )

 Itt említettük meg a kapucsukfát is:

Ez egy nagyon érdekes növény, ha megvágjuk a fa törzsét, akkor egy érdekes nedv folyik ki belőle, ebből pedig gumit készítünk.

Rögtön jöttek is az ötletek! Az egyik kisfiú nagyon örült neki, mert ha felnőtt lesz, akkor el fog menni az őserdőbe, visz magával egy vödröt, hogy ebbe tudja majd gyűjteni a gumit, amit majd a saját traktorjára fel tud tenni.... Bár amikor meglátta, hogy ez a massza fehér színű, azt mondta, nem biztos, hogy a fehér gumi szépen mutat majd a traktoron...
Persze ma már másképp is elő tudjuk állítani a gumit, így megnyugodott, nem biztos, hogy ilyen nagy utat meg kell majd tenni. :)

Ez a világ legnagyobb patikája, hiszen a mai gyógyszerek nagy része az itt élő növényekből származik.

Beszéltünk a fakitermelésről, elmeséltem, hogy ezeknek az erőknek a területe nagyon zsugorodik.
Sőt arról is szó volt, hogy az esőerdőket úgy is nevezzük, ez a "Föld tüdeje".
Rögtön mesélték, hogy ezt már Mónika néni is mondta nekik, hogy a fák jó levegőt adnak nekünk!
Tudtuk, hogy a fát sok mindenre használjuk, többek között papír készül is belőle.
Kitértünk arra is, hogy nem szabad pazarolnunk a papírt, mert minél több papírt használunk, annál több fát veszélyeztetünk. (Illetve használhatunk újrahasznosított papírt.)

 Tudjuk, hogy itt nagyon meleg van. Sokkal melegebb, mint mikor nyáron, alig tudunk kimenni a lakásból, mert hőség van. (50 Celsius fok is előfordul.)
Mivel nagyon sok eső is esik a nagy meleg mellett, a fák hatalmasra nőnek, 45-55 méteresre.
Ezt már nagyon ügyesen tudták, hogy mekkora: "Ha kitárjuk a karunkat és ennyien összeállunk, akkor pont akkorák vagyunk, mit ezek a fák!" :)

Megemlítettünk néhány itt élő állatot is. Ebben nagy segítség volt, hogy a gyerekek a témával kapcsolatban matricákat gyűjtenek. Meg is néztük őket!
Így elsősorban ők sorolták az állatok nevét, többek között a papagájt, az üvöltőmajmot, a gorillát, a madárpókot, a majompókot.

Látó-halló tollbamondásunk is részben ezt a témát követte:

 A leckét itt látjátok:

Holnap az úszás után az Agorába megyünk, itt találjátok hozzá az információt:

Jó pihenést, holnap találkozunk, utána pedig kezdődik a tavaszi szünet!